Zihált a fújtató, de csak ólom került ki a tűzből; hiába a folytonos olvasztás, a gonoszokat nem lehet megtisztítani. (Jer 6,29)

“A próféták a kudarcban élnek és lélegzenek; az a dolguk, hogy győzelem nélkül harcoljanak” (Martin Buber). Ha nem is minden próféta küldetésére igazak a híres zsidó teológus szavai, Jeremiás szolgálatára mindenképpen állnak.

olvadó ólom

A 27. versben megkezdett képnél maradva ezt fejezi ki olyan szépen és szomorúan a prófétai szó, na meg az elkerülhetetlen ítéletet.

Ez a prófétai szó ma is érvényes. Miért van az, hogy hiába Isten megfelelő súllyal mondott igéje, hiába fúj a Szentlélek szele, ennek nincs semmi hatása? Pedig nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy nem jön az ítélet. Én nem tudom, mikor és hogyan, de Isten türelmének egyszer vége lesz. A már most érvényes ítéletet egyszer Isten foganatosítani fogja.

A te életed megtisztítható-e? A prófétai szó ólomsúlya és a Szentlélek szelének fújása kiválasztja-e életedből, gyülekezeted életéből az ezüstnek, a megváltásnak a ragyogását? Vagy rád is áll az ítélet: “eldobni való ezüstnek hívják őket, mert az Úr elveti őket” (Jer 6,30)?

Hallgatsz-e az igazi prófétai szóra? Vagy csak azokra, akikről így szól Jeremiás könyve: “Népem romlását azzal gyógyítanák, hogy könnyelműen mondogatják: Békesség, békesség! – pedig nincs békesség!” (Jer 6,14)? Ezzel lehet kereső, maguk módján “hívő” embereket gyűjteni valamiféle vallásos klubba, de a Krisztus testébe semmiképpen sem.

Válaszd még idejében az egyetlen utat, amelyet lehet!

Facebook Comments