Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta. (Jn 3,36)

Mindenki ismeri a Bibliát dióhéjban: “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Ez az evangéliumok evangéliuma. Húsz verssel később Jézus egy félversben azért felvillantja a figyelmeztetést is.

Megismétli egyrészt az evangéliumot: aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. De érdekes – és nagyon sokatmondó módon – az ellenpontot már nem a hit, hanem az abból fakadó engedelmesség oldaláról ragadja meg: aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak…

Tragikus alapállapotunk az, hogy Isten haragja van rajtunk, egyetemesen, az egész emberiségen. Mert mindannyian a bűn és az Isten iránti engedetlenség bilincseiben sínylődünk. Ebből csak Krisztus szabadíthat meg bennünket, a Benne való hit által. De ez a hit nem maradhat tétlenül, nem maradhatunk a bűn bilincseiben, egyetlen út a Krisztusnak való teljes és totális engedelmesség.

Természetesen – sajnos – mindannyian követünk el bűnt, megtérésünk után is. De ezek a bűnök a bűnbánat és a bűnbocsánat teljes kontrollja alatt kell, hogy álljanak, majd kerülnünk kell őket, ez is az engedelmesség elmaradhatatlan része.

Csak így lehet örök életünk. Mit választunk? Isten rajtunk maradó haragját, vagy az életet? Válasszátok az életet!

Facebook Comments